2017. december 1., péntek

Mikor érdemes a fékolajat cserélni?

A Fékolaj
 A fékfolyadék összenyomhatatlan szintetikus olajszerű folyadék. A fékrendszerben nyomás hatására erőátviteli funkciót tőlt be. A fékolaj cseréje elengedhetetlen, mert a fékfolyadék víztartalma egy idő után kritikus szintre emelkedik, ami tartós fékezés esetén könnyebben felforr és rontja a fékhatást.

Mikor kell a fékfolyadékot cserélni?
A gyártók 40-60.000 kilóméterenként vagy 2-3 évente javasolják.



Webáruházunkban kedvező áron vásárolhat fékolajat. 
FÉKOLAJ VÁSÁRLÁS

2016. augusztus 29., hétfő

Webáruházunkban található Termékek



2016. augusztus 22., hétfő

Légrugók

A Légrugó működése!
A légrugózás olyan rugózási rendszer, melynél az útegyenetlenségek követését gumitömlőbe zárt nagynyomású levegő teszi lehetővé. 
A légrugó-elemmel szabadon változtatható a rugó karakterisztikája, vagyis az, hogy bizonyos elmozdulásnál mekkora legyen a visszatérítő erő. A légrugózás hátránya a hagyományos acélrugókkal szemben, hogy kiépítéséhez szükség van egy kompresszorra, levegőszárítóra, kiegyenlítő tartályra, illetve kiterjedt vezetékrendszerre, ami növeli a jármű tömegét és nehezíti a gyártást, működése a motor energiáját igényli.
Nagy előnye viszont, hogy egyszerűen képes szintszabályozás megvalósítására és akár menet közben is változtatható a rugózás hangolása. Napjainkig leginkább autóbuszokon és haszongépjárműveken alkalmazták, mivel ezeknél amúgy is adott a sűrítettlevegő-rendszer. 
A nagyobb komfort és az alkalmazkodó futóművek iránti igény miatt egyre gyakrabban fogunk vele találkozni a személyautóknál, valamint a szabadidőjárműveknél is.


2016. augusztus 21., vasárnap

A Xenon izzó

Autóba épített fénykard. Jelentősége legalább akkora, mint a halogénizzóé volt annak idején. Működési elve az utcai ívfénylámpákéval egyezik. A hagyományos izzókkal ellentétben nem izzószál, hanem a gáztérben két elektróda között létrejövő elektromos ív ad fényt.

Szerkezetét le kellett kicsinyíteni, és jó néhány technológiai problémát meg kellett oldani. Ha az izzóba nem pontosan adagolják a fém mennyiségét, minden lámpa eltérő színárnyalattal világít. A begyújtás sem tarthat annyi ideig, mint az utcai ívfénylámpánál, és a fényerő túl lassú felerősödése sem engedhető meg.
Egy 35 wattos xenon izzó körülbelül kétszer annyi fényt bocsát ki, mint egy 55 wattos halogén.Közvetlenül összehasonlítva a halogén fénye sárgának látszik az ívfény mellett. A halogénlámpa által felvett energia kilencven százaléka hasznavehetetlen hővé és infravörös sugárzássá alakul át, az ívfénylámpa csak az energia 75 százalékát alakítja hővé és UV-sugárzássá.
Előnye a nagy fényteljesítmény, a szinte nappali világosságot teremető fény, és az, hogy oldalra is jobban megvilágítja az utat. Hátránya a rendkívül éles világos-sötét határ, ezért kizárólag dinamikus fényszórómagasság-állítóval kombinálva használható.

Légtömegmérők

A Légmennyiség mérő!
A légmennyiségmérő a beszívott levegő mennyiségét határozza meg, mérési eredményeit a motorvezérlőegység a szükséges tüzelőanyag-mennyiség kiszámításához használja fel. A légtömegmérő a légszűrőház és a szívócsonk közötti szívócsőben helyezkedik el, cső alakú házból, áramlás egyenirányítóból, szenzorvédelemből és a kívülről rácsavarozott szenzormodulból áll.

A légtömegmérő működési elve:

A légmennyiségmérőt a beszívott levegő tömegének megállapítására, a motor szívócsövébe építik. A mérési értéket a motormenedzsmentvezérlőegység használja fel, a szükséges üzemanyag-mennyiség kiszámításához.
A szenzor belépő levegő felöli oldalán egy szita található, amely megóvja az érzékelőt a durva szennyeződésektől. A mérőegység maga mérőcellából és értékelő elektronikából áll. A légáramba két érzékelőt is építenek, az egyik a beérkező levegő hőmérsékletét, a másik a sebességét méri. A sebességmérőt a levegő mozgása lehűti, a két mérő közötti hőmérséklet különbség kiegyenlítését a kapcsolódó értékelő elektronika a sebességmérőn áthaladó árammal szabályozza.
A fűtőáram mértéke – amely arra szolgál, hogy a szenzort azonos hőmérsékletet tartsa – arányos a beszívott levegő tömegével.

A légtömegmérő meghibásodásai:

A motor leállása, a motorvezérlő egység szükségüzemi programban működése és a motorellenőrző lámpa felgyulladása a légtömegmérő meghibásodására utal. A működéskiesésnek több oka is lehet: például a villamos csatlakozások érintkezési hibája, mechanikus sérülések (rezgések, baleset), a mérőelemek elmozdulása (mérőkeret elhagyás) illetve egyéb sérülések. A leggyakoribb hiba az, amikor a szenzorelem a lerakódott szennyező réteg miatt hibás légtömeg értékeket mér. A gépjármű vezetője ezt a megváltozott menettulajdonságokból, vagy a gyengébb motorteljesítményből érzékeli. A légtömegmerőket a szokásos műhelyfelszerelésekkel nem lehet javítani, tisztítószerekkel ideiglenesen elfogadható állapotba lehet hozni ugyan, de ez nem szakszerű megoldás, mert garantáltan hibás (torz) mérési eredményhez vezet.
Az egyetlen szakszerű javítási mód a légmennyiségmérő cseréje.